Szemet adok a vakoknak és szívet a szívtelennek,
a viharban éreztem igazán milyen egyedül lenni.
S milyen csodálatos a haragban a szemtelennek,
egy örökké tartó, boldogtalan szerelembe esni!
Még minden este ott várok rád ahol akkor vártam,
így megtanultam milyen a sötétben a fényt keresni.
Tudom milyen egyedül, órákat ülni egy kocsmában,
s megtanultam rezdületlen térdekkel összeesni!
A kép forrása:
Vörös Eszter Anna
"Everything You Can Image Is Real"
https://www.facebook.com/eszterannaswonderland/
Vörös Eszter Anna
"Everything You Can Image Is Real"
https://www.facebook.com/eszterannaswonderland/
Fantasztikus, ahogy az összes többi! Múzsád biztosan gyönyörű lehet :)
VálaszTörlésHogy lehet úgy leírni a boldogságot, hogy közben minden szavában valami negatív érzés van? Hihetetlen és zseniális. Ilyenkor mindig büszke vagyok rá, hogy olvashatlak...
VálaszTörlés