Utoljára aludtam el,
mint utolsó lehullott csillag.
A hátam ismeretlen terhet visel,
és tudtam, hogy egyszer majd valaki itt hagy.
Annyit kapkodtam fény után,
kezekért bukdácsolva.
Mondd - miért nem landolhattam puhán,
miért nem lettem megcsókolva?
Észrevennél ha magamnak szaladnék,
ha netán elárulnám hazám?
Puha szívedbe szakadnék,
de tudom amit kapok majd: a Magány.
A kép forrása:
Vörös Eszter Anna
"Everything You Can Image Is Real"
https://www.facebook.com/eszterannaswonderland/
Fantasztikus^^♡ teljesen elbüvöltél vele ... csak így tovább °_° ☆☆
VálaszTörlésSzia! :)
VálaszTörlésÉn egyszerűen imádom a verseidet - irodalom bolond szájából hallod - és te lettél egyik kedvenc íróm ^^ csak így tovább! És elmondanád a blogon a zene címet? Valami fantasztikus :DD
Szia! Először is felesleges túlzásokba esni - de azért nagyon szépen köszönöm és kedves tőled!
TörlésMásodszor, ha az első zenére gondolsz.. az egy Final Fantasy OST - cím szerint egyiket sem tudom pontosan megmondani de valószínűleg a Shazam felismeri! :)
Segitség én pont így jártam.
VálaszTörlésSzia (az elözö névtelen ugyan én vagyok.)
VálaszTörlésImádom az írásaidat mert leírod azt Ami bennem van , vagy éppen csak fantasztikusan Szivrohamot okoz ;) !!!!!
Nagyon örülök , hogy írsz és minden egyes szavat azit a verseidben látok tüzes vassal édetem magamba ( nem szó szerint ! )
Csak így tovább SZÍVROHAM GYÁR ;).
Köszönöm szépen! :)
TörlésEzt hívják tehetségnek *-* eszméletlen jó lett
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésEz rohadt jó! Miért nem ilyeneket tanulunk irodalom órán? Csak így tovább! :)