Csend ölel át néha elfelejtem
milyen bonyolult így elveszetten.
Elmehetnék bárhova egyedül,
oda ahol minden szívroham hegedül.
Süvítő szél - árnyékok tánca vár,
s nem messze ezer szívkő rohad már.
Néma zongorák dúdolnak amott,
voltak könnyeim s mind magamra hagyott.
Mosolyogva lépek ide-oda,
elmúlni volna jó ugyanoda.
Fáradok s világom talán megvár,
maradj enyém örökké SzívrohamGyár.
A kép forrása:
Vörös Eszter Anna
"Everything You Can Image Is Real"
https://www.facebook.com/eszterannaswonderland/
Kedves Krisztián!
VálaszTörlésNem rég akadtam rá a blogodra, ami a mai sablonok között kiemelkedően érdekes, és igényes. A verseid elgondolkoztatóak, és személy szerint nagyon kedvelem őket. Könnyen megszerethető stílust használsz, ami még is egyedi. Ez tetszik. Csak így tovább, remélem egyszer talán papírformátumban is a kezemben tarthatom szerzeményeid együttesét. Sok sikert és kitartást,
Bo Evans. x
Kedves Krisztián! Szertettel üdvözöllek! Felíratkoztam blogodra, rendszeresen olvaslak, tetszenek verseidis. Ha szereted a zenét, vagy ki akarsz kapcsolódni néha, látogass el az én főleg zenés blogjaimra!
VálaszTörlésSzia Krisztián,,.
VálaszTörlésFelíratkoztam blogodra
Sok szép munkát kívánok,:Ircsi
Köszönöm szépen mindenkinek! Remélem továbbra is érdekességként szolgálok majd! :)
VálaszTörlés